Történet
AZ ISKOLA TÖRTÉNETE 1900-TÓL 2020-IG
Az iskola elnevezései és épületei
Fiú ág:
Az iskola neve az 1895-ös alapításakor: Felső Kereskedelmi Iskola. Ezt a nevet viselte harminc évig, amikor is a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1925. augusztus 4-én 29765. sz. rendeletével engedélyezte az alábbi név használatát. „Magyar Királyi Állami Kerkápoly Károly Fiú Felsőkereskedelmi Iskola”.
A második világháború után, gyakran változott az iskola elnevezése:
1945-1949 Magyar Állami Kerkápoly Károly Kereskedelmi Középiskola
1949-1950 Kerkápoly Károly Állami Közgazdasági Gimnázium
1950. novemberétől 1952-ig Állami Közgazdasági Középiskola
1952. augusztus 27-től 1965-ig Állami Közgazdasági Technikum
1965-1968 Közgazdasági Szakközépiskola, a specializációk megnevezése: „ipari gyakorlatot folytató általános irányú, mezőgazdasági gyakorlatot folytató, kereskedelmi gyakorlatot folytató osztály”.
1968-1970-ig Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola
1970-1982-ig „Varga Jenő” Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola
1982-1991-ig „Varga Jenő” Közgazdasági Szakközépiskola
1992-1995-ig Közgazdasági Szakközépiskola
1995-2012-ig Veszprémi Közgazdasági Szakközépiskola
2012-2015-ig Veszprémi Közgazdasági és Közigazgatási Szakközépiskola
2015-2020-ig A Veszprémi Szakképzési Centrum Közgazdasági és Közigazgatási Szakgimnáziuma
2020-tól Veszprémi SZC Bethlen István Közgazdasági és Közigazgatási Technikum
Leány ág:
1918 - 1919 : Angolkisasszonyok Sancta Maria Intézetének Római Katolikus Kereskedelmi Leányközépiskolája
1918 - 1940: ASMIRK Női Felsőkereskedelmi Iskolája
1940 - 1948: ASMIRK Kereskedelmi Leányközépiskolája
1948 - 1949: Állami Kereskedelmi Leányiskola
1949 - 1950 : Állami Közgazdasági Leánygimnázium (Tolbuchin u. 13-ban, ma Vár u. 21.)
1950 – 1951: Állami Közgazdasági Leányközépiskola (II. – IV. osztály) Állami Közgazdasági Leánygimnázium (I. osztály) 1951 – 1952: Állami Közgazdasági Leánygimnázium (I. osztály) Állami Közgazdasági Leányközépiskola (II. – IV. osztály)
1952 – 1956: Állami Közgazdasági Technikum Ipari Tagozat (I-IV. osztály)
Az iskola névadói:
Kerkápoly Károly 1824-1891 között élt, szentgáli születésű egyetemi tanár, 1870-1873 között pénzügyminiszter. Varga Jenő szintén közgazdász, pénzügyi népbiztos.
Bethlen István 1921 – 1931 között Magyarország miniszterelnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, pénzügyminiszter, agrárminiszter, külügyminiszter, pártelnök
Az iskola épületei
Az iskola első épületét 1899-ben adták át, Veszprémben a Palotai út 1. (ma Budapesti u. 11.) szám alatt. A három évfolyamos kereskedelmi iskola a fölszinten, a vele egy igazgatás alatt működő polgári fiúiskola (külön bejárattal) az emeleten volt elhelyezve. Közös volt a vegytani előadó, az előkészítő és a szertár, továbbá a két tornatermi öltöző és a tornaterem, valamint a hatalmas udvar. A kereskedelmi iskola 4 osztályteremmel, 1 gépíróteremmel, 1 igazgatói irodával, 1 tanári szobával, altiszti helyiséggel és térképtárral rendelkezett. Mindkét iskola tanulólétszáma folyamatosan növekedett. A polgári iskola 1912-re már párhuzamos osztályokkal rendelkezett és a kereskedelmit fokozatosan kiszorította. Az igazgató folyamodványára, a vallás- és közoktatási miniszter tervjavaslatot és költségvetést kért a bővítés engedélyezéséhez. Mire az iskolabővítés szóba jöhetett volna, kitört az első világháború. Az iskola egész épületét hadikórház céljaira foglalták le.
A kereskedelmit először a zsidóiskola (későbbi Bajcsy-Zsilinszky út elején) fogadta be, de 1915 júniusában már innen is ki kellett költözni, mert ebből az épületből is kórház lett. Most az ipari iskolában, (ma Ének-Zene Általános Iskola) kaptak szűkös helyet. A tanári szoba egyben gépíróterem és igazgatói iroda is.
A háború után az iskola visszaköltözött első helyére, és itt folytatta tevékenységét a következő háborúig. 1944-ben ismét hadikórház lett az iskolából egészen 1946-ig. Megsemmisült a teljes berendezés és az irattár: „az iskolaépület siralmas látvány, ajtók, ablakok, kilincsek, felszerelési és berendezési tárgyak hiányoznak. Ami megvan, az csak törmelék, értéktelen, összefüggéstelen alkatrész…”1. 1945-ben, a tél beállta előtt a polgármester 24 négyzetméter üveget utalt ki, ami két tanterem ablakainak szimpla fedésére volt elég. A tanítás délutánonként az angolkisasszonyok intézetében folyt. Az augusztustól november 21-ig tartó helyreállítási munkákat, (falazás, vakolás, villanyszerelés) a tanulók végezték. A diákok március 11-ig maguk fűtöttek és takarítottak…
Az iskolát 1956-ban összevonták a Tolbuhin utca 13., (ma Vár u. 21.) számú épületben működő (volt angolkisasszonyok) leány-közgazdasági technikummal („leány ág”). Ha szűkösen is, de volt helye mind a nyolc osztálynak és a hétnaponként járó gépíróiskolának is. Szakterem csak egy volt, a gépíró. Tornaterem a Deák Ferenc utca 19-ben, vagy az egyetemen.
1968-ban kaptuk meg az egykori Piarista Gimnázium városképet meghatározó épületét, (Vár u. 10.) a kiköltöző Lovassy László Gimnázium helyén. Ezen épületben sok tatarozni való akadt. Megépült a központi fűtés, a szenespincéket kitakarítottuk, belőlük edzőtermet, illetve lőteret alakítottunk ki. Ajtót nyitottunk a várfalon a tornateremhez, és a diákság társadalmi munkájával járdát készítettünk. A várhegy oldalában a rézsűket támfallal láttuk el. Kicseréltük a tantermek és a folyosók padlózatát, a világítást, orvosi rendelőt rendeztünk be.
2008-ban költöztünk a leromlott állagúan is szerethető épületből, az egykori Nagy László Általános Iskola felújított épületébe, a Veszprém Csap u. 9. sz. alá, ahol jelenleg is „lakunk”. Iskolánk többszöri fenntartóváltás után, 2016-tól a Veszprémi Szakképzési Centrum tagintézménye.
Az elmúlt időszakban iskolánk kiteljesedett, teljesen kitöltötte a mozgástere által szabott kereteket és mindent elért, amit lehetett: Az a tanuló, aki 14 évesen belép hozzánk, az 20 éves korában mérlegképes könyvelőként távozhat, két szakmával a kezében, a második pénzügyi-számviteli ügyintéző, vagy vállalkozási és bérügyintéző.
Esti tagozat indult a közgazdaság ágazat szakmáival, felnőttképzési csoportjaink indultak. Két nyelvvizsgaközpontnak adunk helyet, akkreditált nyelvvizsgahelyként működünk, nyelvi előkészítő osztályunk indult.
Mindeközben jelentős tanulmányi és pedagógiai sikereket értünk el: 2019. februárjában a T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Zrt. közlése szerint, az Oktatási Hivatal áltat közzétett, országos méréseken alapuló, hivatalos adataira épülő középiskolai rangsoraiban a „Legjobb szakgimnázium” összesített kategóriában, iskolánk, a VSZC Közgazdasági és Közigazgatási Szakgimnáziuma országos 15. helyezett, megyei 2. helyezett.
A www.legjobbiskola.hu weblap 2018. évi, az Oktatási Hivatal áltat közzétett, országos méréseken alapuló, hivatalos adataira épülő középiskolai rangsoraiban a VSZC Közgazdasági és Közigazgatási Szakgimnáziuma megyei 3. helyezett. A „Kimagasló pedagógiai teljesítményt nyújtó” – (magas hozzáadott pedagógiai értéket adó) –középiskolák (gimnáziumok, szakgimnáziumok, szakközépiskolák) kategóriában, a VSZC Közgazdasági és Közigazgatási Szakgimnáziuma országos 15. helyezett, megyei 1. helyezett.
A kompetencia mérések eredményeit tekintve, az elmúlt 5 évben folyamatosan, a megyében a szakgimnázium kategória 2. legjobb eredményét értük el, emelkedő tendenciát mutatva. Versenyeredményeink közül kiemeljük:
A 2003. évi római Intersteno Gép-és Gyorsírás Világbajnokságon levelezés és jegyzőkönyvvezetés versenyszámban világbajnok Rodenbücher Katalin felkészítő tanár Virág Istvánné, gyorsírás versenyszámban világbajnok Rodenbücher Katalin felkészítő tanár Kanyár Erika
A 2009. évi pekingi Intersteno Gép-és Gyorsírás Világbajnokságon gyorsírás versenyszámban világbajnok: Leiner Péter felkészítő tanár Virág Istvánné
2015-ben az OSZTV pénzügy-számvitel szakmában az iskolák közötti csapatverseny II. helyezettje a Veszprémi Közgazdasági és Közigazgatási Szakközépiskola, iskolánk tanulóinak versenyeredményei alapján, a döntőbe jutott 25 iskola pontszámait figyelembe véve.
Az Implom József Helyesírási Verseny Kárpát-medencei döntőjének I. helyezettje, 2018-ban iskolánk tanulója Srágli Tímea.
Iskolánk, 2018-ban véglegesen megkapta a Zrínyi Ilona Matematika Verseny megyei Vándorserlegét úgy, hogy egymás után nyolc alkalommal nyertük el. Szakmai versenyeken is nemzetközi és országos eredményeket értünk el.